Oltalommal egyidőben születik - e szerzői jog, amivel később felléphetek a bitorlás ellen?

Védjegy Szerzői jog Szabadalom Gazdasági büntetőjog EU jog Kérdés beküldve:

Tisztelt LawyerUp! van egy magyar formatervezési oltalmam, nincs hozza nemzetközi kiterjesztésem, de módosított formákkal szeretnék egy új kérelmet benyújtani. Ha időközben külföldön benyújtottak egy kérelmet a módosított változatokra, akkor megszerezték-e az elsőbbséget , ez bitorlásnak számít-e, született -e szerzői jogom a magyar Oltalommal egyidőben , felléphetek -e a külföldi Oltalommal szemben, ill. az rosszhiszemű Oltalomnak minősül -e. Ha a formához know-how is tartozik, számításba vehető-e? Ábrás védjegy megjelöléssel, melyben a szerepel az oltalom tárgya és neve, felléphetek-e a külföldi módosított Oltalommal szemben ? És ez akkor is fennáll-e ha a vedjegybejelentést a bitorlás feltételezésekor teszem meg, azaz a bejelentés dátuma későbbi, mint a külföldi bejelentés dátuma, de már van domain nevem és weboldalam, ami azt jelenti, hogy korábban született a név és a forma, mint a külföldi. Van -e időintervallum, ami időn túl már nem lehet tenni semmit? Köszönöm Tisztelettel

Ügyvédek válaszai

dr. ifj. Balsai István
1

dr. ifj. Balsai István Balsai Ügyvédi Iroda

Tisztelt Kérdező! Általánosságban az alábbi válasz adható. A formatervezési minták oltalmáról szóló törvény értelmében új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát. A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Közösségben működő szakmai körök tudomására. Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát. Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy a bejelentő, a jogelődje vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát. A minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat. Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott mintaoltalmat kell érteni. Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne. Más korábbi szerzői jogát sértő minta nem részesülhet oltalomban. Annak megítélésekor, hogy a jog, illetve a használat az előzőek szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni. A mintaoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart. A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Az elsőbbséget megalapozó nap általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség), az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott esetekben a minta kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség), a bejelentő azonos mintára vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség). Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A kiállítási igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a kiállítási igazolásra vonatkozó rendelkezéseit. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy – viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó. Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába. A közösségi minta bitorlására – a Tanács 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról 88–90. cikkeiben foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott esetekben – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által e törvény alapján megadott mintaoltalom bitorlására. A formatervezési minták közösségi oltalmáról szóló 6/2002/EK rendelet alapján az Európai Unió valamennyi tagállamának területére kiterjedő egységes formatervezési mintaoltalom igényelhető. Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását követően a közösségi formatervezési minták oltalma kiterjed Magyarország területére. A formatervezési mintának az Európai Unió területén való nyilvánosságra jutásával nem lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom keletkezik. A nem lajstromozott minta oltalom időtartama a nyilvánosságra jutástól számított három év. A nem lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultja csak az oltalmazott minta szolgai másolásából származó hasznosítás ellen léphet fel.

További kérdések ebben a témakörben

Kérdés beküldve:
Faludi Gábor 1 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Faludi Gábor 1 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Még nem született válasz
Kérdés beküldve:
Farkas Gábor Bagaméry Gáspár 2 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Bacskó László 1 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Még nem született válasz