Felszámolás alatt álló cég ügyvezetője felelőssé tehető a cég tartozásaiért?

Egy partner cég, akinek beszállítottunk, felszámolás alá került. A hitelezői igényünket rendben és határidőben bejelentettük. A felszámolás során kiderült, hogy a cég a felszámolás előtti egy évben több nagyobb összegű kölcsönt adott a cégcsoport egy másik cégének. A kölcsönök nem kerültek visszafizetésre tudomásunk szerint. Az már most látható, hogy a követelésünket nem fogják kielégíteni a felszámolásban, viszont az ügyvezető, aki a kölcsönszerződéseket aláírta, több más cégben is érdekelt (tulajdonosként), és vagyona fedezetet jelenthetne. Van mód arra, hogy vele szemben közvetlenül fellépjünk és a követelésünket tőle hajtsuk be?

Ügyvédek válaszai

Dr. Udvaros Judit
1

Dr. Udvaros Judit Dr. Udvaros Judit ügyvéd

Tisztelt Kérdező! Igen, "lépcsőzetes" perek keretében. Először a felelősség megállapítását kell kérni a bíróságtól (törvényben meghatározott kritériumok alapján és azok bizonyítása mellett), ennek sikere esetén pedig - amennyiben a felszámolás eredményeként marad kielégítetlen követelés - a felelősséget megállapító (jogerős) bírói ítélet birtokában kérhető az ügyvezető kielégítetlenül maradt követelésre történő marasztalása. Üdvözlettel: Udvaros Judit

Bagaméry Gáspár
1

Bagaméry Gáspár Szecskay Ügyvédi Iroda

Tisztelt Kérdező! Jogi lehetőség van rá, hogy az ügyvezetőt felelőssé tegyék az általa vezetett társaság felszámolásában meg nem térült hitelezői igények egy részéért, vagy egészéért, ha igazolni tudják, hogy a jelenleg felszámolás alatt eső társaság mikor került abba a helyzetbe, amikor már előre látható volt, hogy nem tud minden kötelezettségének eleget tenni, és rendelkeznek olyan bizonyítékkal, ami igazolja, hogy az ügyvezető ezen időpontot követően olyat tett, ami a cég vagyonát csökkentette, a hitelezők fedezetét elvonta. Ahogy a fentiekből látszik, önmagában a kölcsönadás ténye nem feltétlenül alapozza meg az ügyvezető felelősségét, ehhez minden kötülményt részletesen meg kell vizsgálni. Mindenképp érdemes azt is vizsgálni, hogy a felszámoló, vagy Önök milyen lépéseket tehetnek a kölcsönösszegek felszámolási vagyonba történő megtérülése, visszafizetése érdekében. Üdvözlettel: Bagaméry Gáspár

Vajda János
1

Vajda János Szecskay Ügyvédi Iroda

Tisztelt Kérdező! Igen, a Csődtörvény elviekben lehetőséget nyújt a hitelezőknek arra, hogy a hitelező keresettel kérje a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent. Egy ilyen perben az Önök cégének bizonyítania kell, hogy (1) Önök hitelezői voltak a felszámolás alá került cégnek, (2) a kérdéses ügyvezető a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezető tisztségviselője volt a felszámolás alá került cégnek, (3) a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet időpontját, (4) az ügyvezető nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el feladatait. Ami ezek közül a (3) pontot illeti, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A kialakult bírói gyakorlat szerint ez helyzet akkor következik be, ha a társaság a tarozásai megfizetésére esedékességkor nem képes, mert nincs elegendő likvid pénzeszköze. Abban a pillanatban, hogy a társaság pénzeszközei nem elegendőek a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezik. Azt a kérdést, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az a lépés, hogy a cég kölcsönöket nyújtott kapcsolt vállalkozásának, olyannak tekinthető-e, ami a hitelezői érdekek figyelembevételének mellőzését jelenti-e, ismét külön kell vizsgálni. Önmagában kockázattal járó ügyletek (pl. kölcsönnyújtás) megkötését nem lehet automatikusan ilyennek minősíteni, ehhez további körülmények vizsgálata szükséges (biztosított volt-e a kölcsön, volt-e kikötve kamat, piaci szintű volt-e a kamat, stb.). Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a fenti per megállapításra irányul, vagyis Ön itt a bíróságtól azt kéri, hogy állapítsa meg, hogy az ügyvezető nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el feladatait és emiatt a cég vagyon csökkent az Ön által megjelölt mértékben (FONTOS! Ez nem feltétlenül egyezik az Önök által a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igény összegével!). Vagyis ha Ön meg is nyeri ezt a pert, ez nem azt jelenti, hogy az ügyvezető egyből marasztalásra is kerül az Önök által a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igény összegével. Ehhez Önöknek az első per ítéletének birtokában egy újabb, marasztalási pert kell indítania az ügyvezető ellen, ahol kérhetik a mögöttes felelősség megállapítását az Önök által megjelölt mértékben. Az is fontos, hogy ez utóbbi pert már bármelyik hitelező megindíthatja az általuk megjelölt összegre az ügyvezető ellen. Ebben a második perben azonban a bíróság már nem fog külön foglalkozni azzal, hogy vizsgálja az ügyvezető felelősségét, hanem ezt az első per eredménye alapján adottnak veszi. Emiatt a második per már rövidebb lefolyású és egyszerűbb megítélésűnek mondható.

További kérdések ebben a témakörben

Kérdés beküldve:
dr. Rózsahegyi Zsolt Bacskó László 2 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Farkas Gábor Byrdy Wanda Farkas Gábor Dr. Udvaros Judit 4 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Farkas Gábor Bagaméry Gáspár 2 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
dr.Nagy Zoltán 1 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Farkas Gábor Dr. Udvaros Judit Bagaméry Gáspár Halászné dr. Balkay Hanna 4 Ügyvéd válaszolt

Ügyvédek ezen a jogterületen

Gaál András

Gaál András

Ügyvéd

Molnár  Andrea

Molnár Andrea

Ügyvéd

Benn András

Benn András

Ügyvéd