Családi házam egyedüli tulajdonosa vagyok. Az egyik Lányom a telekre házat szeretne építeni, én ezt támogatom, banki hitelt venne fel.

A kölcsön felvételének feltétele, hogy az ügyvéd kiadjon ráépítési engedélyt, amit nem ad ki, védve engem és a másik Lányomat. A telek osztatlan közös tulajdonná válna, az én részemre is rákerülne a jelzálog, amit viszont én nem szeretnék koromnál fogva. Az ügyvéd szerint a beépítési részt el kellene ajándékoznom a másik testvér lemondásával. A megmaradó résznél az építkező Lányom szintén lemondana a Testvére részére. Így az én részem halálom után a másik Lányomé lenne. Ha én olyan eü. állapotba kerülnék, otthonba szerettem volna menni, de így a jövőben nem adhatom el, mert egyik nem tudja kifizetni a másikat, sőt az én részemet sem. Milyen irányba induljunk, hogy ne legyen osztatlan tulajdon és mégis tudjak segíteni a Lányomnak. Köszönettel várom a válaszukat.

Ügyvédek válaszai

dr.Nagy Zoltán
1

dr.Nagy Zoltán Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda

A ráépítési megállapodás jó irány lehet, bár más megoldás is elképzelhető. A probléma megoldásához a megfelelő szakértelemmel bíró ügyvéd nélkülözhetetlen lesz, ezért javaslom annak feltalálásával és megbízásával kezdeni a folyamatot. Amennyiben igényt tartanak rá, a mi irodánkra is számíthatnak. Üdvözlettel dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda

Farkas Gábor
1

Farkas Gábor Dr. Farkas Gábor Ügyvéd Irodája

Tisztelt Uram! Kérdéséből úgy látom, hogy konzultált már ügyvéd kollégával, aki feltehetően látta az ingatlan tulajdoni lapját, és a tényállást is alaposabban ismerte. Éppen emiatt nem lenne etikus felülbírálni az ügyet alaposabban ismerő kolléga véleményét. Annyit megjegyeznék, hogy a felvetett kérdéseire több megoldás is elképzelhető, de ezek kivitelezhetősége nagyban függ a körülményektől. Osztatlan közös tulajdon esetén is lehetőség van például arra, hogy a jelzálog csak az egyik tulajdonos tulajdoni hányadát terhelje, vagyis jogilag nem feltétlen kell a teljes ingatlant elzálogosítani (az persze más helyzetet teremt, ha a bank fedezeti okokból ehhez ragaszkodik). Az ingatlanok adott esetben fel is oszthatók albetétekre vagy külön ingatlanokra, és így az osztatlan közös tulajdon megszüntethető - ehhez meg kell vizsgálni a helyi önkormányzati szabályokat, az ingatlan adottságait. Végül, külön, öröklési jogi szempontból érdemes végiggondolni, hogy miként rendelkezhet most az ingatlanról úgy, hogy később az Ön által kívánt helyzet alakuljon ki. Az viszont tény, hogy amennyiben Ön fenn kívánja tartani maga számára az ingatlan értékesítésének lehetőségét, akkor az ingatlan helyett más biztosítékot kellene adni a bank részére, hogy ne kerüljön teher az ingatlanra (a teher ugyanis mindenképpen megnehezíti a későbbi értékesítést), továbbá biztosítani kell, hogy Ön tulajdonos maradjon (azaz szabadon rendelkezzen az ingatlannal). Üdvözlettel: dr. Farkas Gábor

További kérdések ebben a témakörben

Kérdés beküldve:
Farkas Gábor dr.Nagy Zoltán Dr. Pethő András Dr. Udvaros Judit Dr. Ábrahám Orsolya Dr. Léhner Zsuzsanna Byrdy Wanda 7 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Dr. Udvaros Judit dr.Nagy Zoltán dr.Nagy Zoltán dr.Nagy Zoltán dr.Nagy Zoltán Halászné dr. Balkay Hanna 6 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
dr.Nagy Zoltán Dr. Fekete S. Tamás 2 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
dr.Nagy Zoltán Dr. Léhner Zsuzsanna dr. Pozsgay Péter 3 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Farkas Gábor 1 Ügyvéd válaszolt
Kérdés beküldve:
Dr. Léhner Zsuzsanna Farkas Gábor dr. Kárpáti Erzsébet 3 Ügyvéd válaszolt